A csillagj�sl�s valamilyen form�j�ban m�g a templomba j�r� emberek k�z�l is sokan hisznek, ez�rt a t�bbi �ltudom�nyn�l r�szletesebben kit�r�nk ennek t�rgyal�s�ra. Meg fogjuk l�tni, hogy a csillagj�sl�s (a csillagj�sok �ll�t�s�val ellent�tben) minden tudom�nyos alapot n�lk�l�z, a j� j�vend�l�st nem lehet megtanulni a t�ma szak�rtõi szerint, hanem a k�nyvekben k�r�l nem �rt meg�rz�sekre kell hagyatkozni, valamint hogy a csillagj�sl�s gyakran egy�tt j�r m�s okkult tudom�nyok mûvel�s�vel is, �s az �rdeklõdõt is ez ir�nyba vonja. C�lszerû lehet most ez�rt feleleven�teni az okkult j�sl�si technik�k vesz�lyeire vonatkoz� megfontol�sokat.

Mit �ll�t a csillagj�sl�s? Ezt nem lehet r�viden �sszefoglalni, mert a csillagj�sl�snak (asztrol�gi�nak) olyan sok �ga van, hogy neh�z benn�k eligazodni. M�gis megpr�b�lunk egy �ttekint�st adni errõl a t�m�r�l, mert sokan nem is tudj�k, mi a horoszk�pok �ll�t�lagos alapja. Jobban megismerve ezt nyilv�nval�v� v�lik a benne rejlõ t�ves alapgondolat �s a vesz�lyeket is jobban fel lehet m�rni.

A csillagj�sl�s alapgondolata, hogy az �gitestek F�ldrõl l�tsz� helyzete alapvetõ befoly�ssal van a f�ldi t�rt�n�sekre. Egyes ir�nyzatok szerint a j�võ esem�nyei, m�sok szerint csak bizonyos �ltal�nos jellemzõk, mint pl. egy ember jellemvon�sai, olvashat�k ki az �gitestek helyzet�bõl. (A k�t ir�nyzat val�j�ban �sszeegyeztethetetlen. Jellemzõ, hogy a sok ezer �v alatt m�g ilyen alapvetõ k�rd�s sem ker�lt tiszt�z�sra.) Arra, hogy ez a befoly�s hogyan sz�molhat�, sz�mtalan m�dszer l�tezik. Itt az Eur�p�ban elterjedt m�dszer fõ vonalait ismertetj�k. (M�s ter�leteken teljesen elt�rõek a sz�m�t�si elj�r�sok.)

Az eur�pai csillagj�sl�si l�nyege az �n. horoszk�p fel�ll�t�sa. Ez egy rajz, mely a bolyg�k,bolyg�k a NapNap �s a HoldHold helyzet�t r�gz�ti egy adott pillanatban �s helyen (embern�l a sz�let�s pillanat�ban �s hely�n). A horoszk�p szerkezet�nek fõ v�z�t az alkotja, hogy a bolyg�k nagyj�b�l k�z�s s�k ment�n mozognak, ami a F�ldrõl n�zve egy k�pzeletbeli g�mbre kivet�tve egy k�rt jel�l ki. Ezt a k�rt ekliptik�nak nevezz�k. Az ekliptik�t 12 r�szre, �n. h�zakra osztj�k be az asztrol�gusok, �ltal�ban az ekliptika keleti l�t�hat�rral t�rt�nõ metsz�spontj�b�l kiindulva. A h�zbeoszt�sban is sok az elt�r�s: valaki az elsõ h�z sz�l�t a keleti l�t�hat�rt�l sz�m�tja, m�sok szerint itt a k�zepe van. Egyesek az ekliptika ment�n egyenletesen osztj�k be a h�zakat, m�sok nem egyenletes beoszt�st alkalmaznak. A h�zak kijel�l�se ut�n kisz�m�tj�k, hogy a Nap, a Hold �s a bolyg�k mely h�zakban �s mely csillagk�pekben vannak az adott idõpontban, �s ezt egy kis rajzon r�gz�tik. Ez a rajz maga a horoszk�p.

Id�ig m�g semmi j�sl�s nem t�rt�nt, csak egy csom� sz�m�tgat�s. Az, hogy manaps�g sz�m�t�g�ppel v�gzik ezt, nem jelenti a csillagj�sl�s fejlõd�s�t, csak azt, hogy az asztrol�gusoknak m�g a csillag�szat p�lyasz�m�t�si r�sz�t sem kell ismerni�k. Vegy�k �szre, hogy m�r a horoszk�p felrajzol�sa is teljesen bizonytalan: ha m�shogy osztjuk be a h�zakat, teljesen �trendezõdhet a horoszk�p. Azt is vegy�k �szre, hogy a horoszk�p 5-10 perc alatt m�r megv�ltozhat, mert a bolyg�k l�tsz�lagos napi mozg�sa miatt ennyi idõ alatt egyik h�zb�l a m�sikba ker�lhetnek.A horoszk�p �rtelmez�se csak ezut�n k�vetkezik, �s ez t�g teret enged a tal�lgat�soknak. A legfontosabb gondolatok a k�vetkezõk: Egy emberre (jellem�re vagy j�võj�re) a sz�let�se pillanat�ban felvett horoszk�p van alapvetõ hat�ssal. A hat�s rengeteg dologt�l f�gg. Jellemzõi vannak a h�zaknak, az ekliptika ment�n elhelyezkedõ csillagk�peknek (ezek az ``�llat�vi jegyek'', azaz az Ikrek, Bika, stb.), a Napnak, Holdnak �s bolyg�knak, a f�nyesebb csillagoknak. Ezek hat�sa erõs�dhet vagy gyeng�lhet l�tsz� helyzet �s az egym�shoz k�pest felvett helyzet f�ggv�ny�ben. A legerõsebb hat�sokat a k�vetkezõknek tulajdon�tj�k:

* Melyik csillagk�p van �pp felkelõben.

* Melyik csillagk�pben van a Nap.

* Melyik h�zban van a Nap.

* Vannak-e egym�st erõs�tõ vagy gyeng�tõ hat�s� elrendezõd�sek?

Megjegyezz�k, hogy a k�z�ns�ges horoszk�pok, melyek a napilapokban �s itt-ott tal�lhat�k, ezek k�z�l csak a m�sodikat veszik figyelembe, ami m�g a csillagj�sl�sban h�võk szerint is annyira pontatlan, hogy semmitmond� lehet, mert a t�bbi jellemzõk esetleg leronthatj�k ennek hat�s�t. Az olyan jellegû horoszk�pok teh�t, hogy "A h�ten az Ikrek jegy�ben sz�letettekre munkahelyi elõmenetel vagy elismer�s v�r, csak legyenek pontosak a munkaidõ kezdet�n.'' val�j�ban nem is csillagj�sl�son alapulnak, hanem a lap eladhat�s�g�t n�velõ, olvas�t becsap� rekl�mfog�sok k�z� soroland�k. (Gondoljuk csak el: Ikrek jegy�be tartoznak 3 h�napos csecsemõk �s 75 �ves nyugd�jasok is. R�juk hogyan vonatkozna a fenti jellegû id�zet?) Ilyen dolgokat teh�t elolvasni sem �rdemes, mert egyszerûen butas�gok.

Az �gi objektumoknak sz�mtalan jellemzõje van az asztrol�gia szerint. Ilyen pl. az �kori g�r�g gondolkoz�s n�gy alapelem�nek jellemzõivel val� felruh�z�s, aminek megfelelõen minden dologr�l meg van mondva, hogy f�ld-, tûz-, v�z- vagy levegõ jellegû. Ezen k�v�l m�g sz�mtalan egy�b jellemzõ is l�tezik, melyet a megfelelõ szakk�nyvek t�bb tucat oldalon sorolnak fel. �rtelemszerûen v�zjellegû csillagk�pben v�zjellegû bolyg� �ll�sa erõs v�zjellegû hat�st fog jelenteni, de kev�sb� nyilv�nval� kapcsolatokat is sz�m�t�sba vesz a csillagj�sl�s, mint pl. n�h�ny megadott sz�gt�vols�g erõs�tõ, m�s sz�gt�vols�g (f�nysz�g) gyeng�tõ hat�st jelent a bolyg�k eset�ben.

A jellemzõk �s a lehets�ges kapcsolatok sz�ma olyan nagy, hogy mindet a csillagj�s nem is tudja sz�mba venni. Hisz a Nap, a Hold �s legal�bb �t bolyg� helyzet�t kell vizsg�lni a csillagk�pekhez, a h�zakhoz �s egym�shoz valamint n�h�ny fontosnak v�lt csillaghoz k�pest �s m�g sz�mtalan fikt�v pontot is figyelembe lehet venni a csillagj�sok szerint. Az asztrol�gusok el is ismerik, hogy mindezek kifejt�se nem bonthat� egy�rtelmûen megtanulhat� l�p�sekre, csak a gyakorlat teszi mesterr� a csillagj�st.

A helyzet teh�t az, hogy a csillagj�sl�si technik�k annyi lehets�ges �rtelmez�st, jellemzõt, esem�nyt adnak az asztrol�gus kez�be, melybõl neki szelekt�lnia kell, hisz esetleg egym�snak ellentmondanak. (Egyszerû p�lda: egy horoszk�pban egy v�zjellegû bolyg� v�zjellegû h�zban, de nem v�zjellegû csillagk�pben �ll. Erõs, vagy gyenge a v�zjelleg ekkor?) Ezt, azaz annak meg�llap�t�s�t, hogy melyek a figyelembe veendõ jelek, esem�nyek csak meg�rz�sre v�gzik a csillagj�sok. Itt fenn�ll annak a lehetõs�ge, hogy a csillagj�s az emberrõl kapott egy�b inform�ci�khoz igaz�tja k�vetkeztet�seit, azaz egyszerûen csal, de az is lehets�ges, hogy szellemi l�nyekhez fordulva, azok seg�ts�g�vel v�laszt helyesen. Ez ut�bbi eset igen vesz�lyes, hisz val�j�ban az okkultizmus egy bizonyos form�j�t ûzi a csillagj�s, a horoszk�p fel�ll�t�sa csak �lc�nak, seg�deszk�znek kell. (�rdemes lehet felid�zni a j�sl�sr�l �ltal�ban mondottakat.) Val�ban, a nagy csillagj�sok szinte kiv�tel n�lk�l foglalkoznak az okkultizmus valamely �g�val is, keleti vall�si elemeket �lt�ztetnek kereszt�nynek tûnõ k�nt�sbe.

Az�rt, hogy teljesebb k�pet kaphassunk, kicsit besz�ln�nk kell a csillagj�sl�s t�rt�net�rõl.

Az asztrol�gia az emberi megismer�s egy kor�bbi szintj�n term�szetesen k�n�lkoz� t�v�t volt. Az emberis�g m�r a t�voli m�ltban eg�szen nyilv�nval�an �szrevette, hogy az �gi jelens�gek hat�ssal vannak a f�ldiekre. Ilyen nyilv�nval� hat�sok voltak a k�vetkezõk:

* A Nap napi l�tsz� mozg�sa l�that�s�ga befoly�solja a hõm�rs�klet alakul�s�t. (Pl. d�lt�jban van a legmelegebb.)

* A Nap l�that�s�g�nak ideje meghat�rozza az �vszakot, ami egy-egy ter�leten az idõj�r�st �s ezen kereszt�l a n�v�nytermeszt�st alapvetõen befoly�solja.

* A Nap �s a Hold helyzete hat�ssal van a tenger szintj�re (�r-ap�ly).

Ezeken k�v�l k�zvetett �sszef�gg�seket is felismert az �kori emberis�g. P�ld�ul a Sz�riusz csillag az �v egy j�l meghat�rozott, n�h�ny napos idõszak�ban kel egy�tt a Nappal. Az �korban volt egy olyan, t�bb sz�z �v hossz�s�g� idõszak, amikor ez teljesen v�letlen�l pontosan megegyezett azzal az idõvel, amikor a N�lus forr�svid�k�n a nagy esõz�sek kezdõdtek, ami az egyiptomi emberek sz�m�ra azt jelentette, hogy elõ kell k�sz�lni az �rad�sra, mert az r�videsen oda�r. (M�ra, a f�ldtengely helyzet�nek v�ltoz�sa miatt m�r megszûnt ez a v�letlen egybees�s.) Ennek az ismeretnek felhaszn�l�sa seg�tette a mezõgazdas�got, de t�ves magyar�zatokra vezetett, tudniillik arra, hogy a Sz�riusz okozn� az �rad�st.

Az emberis�g joggal kutatott tov�bbi �sszef�gg�sek ut�n az �gi �s f�ldi jelens�gek k�z�tt, �s a val�diakon k�v�l - term�szetes m�don - t�bb hamist is felfedezni v�lt, mint pl. az �st�k�s�k �s katasztr�f�k k�zti kapcsolatot vagy jellemek �s sorsok �gi jelens�gektõl val� f�gg�s�t. A bûnbe esett, Istentõl elszakadt emberis�g egy r�sze az �gi jelens�gekben v�lte megtal�lni az eg�sz vil�got korm�nyz� erõket, hisz n�h�ny esetben nyilv�nval� volt, hogy az ember sz�m�ra fontos dolgokat �gi jelens�gek vez�rlik. Term�szetesen nem az a probl�ma, hogy az emberis�g egy r�sze t�rõdik a csillagokkal, hanem az, hogy nem a hely�k�n, nem egyszerû teremtm�nyk�nt kezeli õket, hanem sorsokat befoly�sol� t�nyezõk�nt, istenk�nt vagy egy�b l�nyk�nt.

Vil�gosan �r ezekrõl pl. a B�lcsess�g k�nyve. Egyr�szt pozit�vnak mutatja be a vil�g vizsg�lat�t �s megismer�s�t, m�sr�szt azonban teljes hat�rozotts�ggal veti el a csillagok isten�t�s�t. A tudom�ny r�gebben m�g nem tudta felt�rni az �gitestek, csillagok val�di szerep�t a f�ldi jelens�gekben. Isten azonban nem hagyta t�velyegni ilyen fontos k�rd�sben az embert, hanem m�r az �sz�vets�g idej�n vil�gosan kinyilv�n�totta: az �gitestek teremtm�nyek, nem befoly�solj�k az ember sors�t, nem ezek ir�ny�tj�k a f�ldi dolgokat. M�zes t�rv�ny�ben kifejezetten meg is tiltotta a csillagj�sl�st, ahogy azt kor�bban m�r id�zt�k. M�ra mindezt a tudom�ny is c�folhatatlanul igazolta. Itt csak c�mszavakban eml�tj�k meg a legfontosabb �rveket:

A Nap, a Hold �s a bolyg�k �ll�t�lagos hat�sa �thatol sok milli� kilom�teren, �t az �p�leteken, ruh�n, m�gis a sz�let�s elõtt nem sz�m�t hat�suk, csak a sz�let�s pillanat�ban. Egy �lettelen, tudat n�lk�li hat�s hogyan tudja elk�l�n�teni az anyam�hen k�v�li �llapotot az azon bel�litõl? Komoly statisztikai vizsg�latok semmilyen �sszef�gg�st nem tudtak kimutatni az emberek sorsa, jelleme �s sz�let�s�kkori ``csillag�ll�s'' k�z�tt. Val�j�ban a csillagj�sok csak n�h�ny sikerrel tudnak dicsekedni, �ltal�noss�gban nem v�lnak be j�slataik.

Kepler, akit a csillagj�sok szeretnek maguk k�z�l val�nak nevezni, t�bb horoszk�pot is k�sz�tett. Ezek n�melyike bev�lt (ezt n�ha fel is emlegetik a mai asztrol�gusok), t�lnyom� t�bbs�ge azonban nem (ezekrõl m�lyen hallgatnak). Ez�rt a nagy csillag�sz vil�gosan bel�tta, hogy az eg�sznek semmi alapja nincs.

A k�l�nb�zõ kult�r�k egym�st�l teljess�ggel el�tõ csillagj�sl�si rendszereket alak�tottak ki. Alapvetõen elt�r pl. a klasszikus eur�pai �s a k�nai csillagj�sl�s. Az elt�r�s oly m�rt�kû, hogy a kettõ egyszerre nem lehet igaz. M�g egy gondolatk�r�n bel�l is kib�k�thetetlen ellent�tek vannak m�r a horoszk�p felrajzol�s�n�l is. Mint fentebb eml�tett�k, a h�zakra val� beoszt�st t�bbf�lek�pp lehet v�gezni, �s ettõl f�ggõen e bolyg�k m�s �s m�s h�zba ker�lhetnek. A szomsz�d h�zak viszont teljesen m�sra vonatkozhatnak, vagy m�s ir�ny� jellemvon�sokat adhatnak. Pl. Baktay Ervin szerint a 10. h�z az any�val �s az anyai �g� rokonokkal, a 9. h�z a h�zass�g r�v�n szerzett rokonokkal kapcsolatos. Elt�rõ h�zbeoszt�sok eset�n egy bolyg� egyikbõl a m�sikba ker�lhet �t, �gy jelent�se is megv�ltozik. Ha a csillagj�sl�sb�l val�ban k�vetkeztetni lehetne sorsokra �s jellemvon�sokra, akkor n�h�ny ember horoszk�pj�nak �s sors�nak, jellem�nek �sszevet�s�bõl egy�rtelmûen eld�nthetõ lenne, hogy mondjuk a Nap a 9. vagy a 10. h�zban volt-e, hisz meg lehetne mondani, hogy az anyai vagy a h�zass�ggal szerzett rokonokra vonatkozik a Nap hat�sa. �gy a h�zbeoszt�si vit�k elrendezhetõk lenn�nek. Mivel azonban ez nem t�rt�nik meg �vsz�zadok �ta, eg�szen nyilv�nval�, hogy az eg�sz rendszer alapjaiban hib�s, �s n�lk�l�zi az objektivit�st.

A csillagj�sl�s a sok ezer �ves tapasztalat�val nem k�vetkeztetett addig ismeretlen bolyg�k l�tez�s�re. Pedig ha objekt�v tudom�ny lenne, fel lehetett volna fedezni seg�ts�g�vel pl. a Neptunuszt. Hisz ez is bolyg� (sokkal nagyobb a F�ldn�l), �gy ha t�nyleg lenne hat�sa a sorsokra, �szre kellett volna venni, hogy egy bizonyos idõszakban az emberek jelleme a sz�molthoz k�pest egy bizonyos ir�nyba elt�r, �s az elt�r�s jelleg�bõl ki lehetett volna tal�lni, hogy most egy eddig ismeretlen bolyg� az elt�r�snek megfelelõ csillagk�p ir�ny�ban l�tszik.

Ugyanezt a csillag�szat sikerrel megtette: az Ur�nusz p�ly�ja elt�rt a sz�m�tott�l, �s az elt�r�sekbõl pontosan ki lehetett sz�m�tani a Neptunusz helyzet�t an�lk�l, hogy b�rki l�tta volna. A Neptunusz pedig pontosan ott volt, ahol a sz�m�t�sok mutatt�k. Hasonl� dologra, ha kisebb pontoss�ggal is, a csillagj�sl�s is k�pes lenne, ha objekt�v t�nyeken alapulna.

A csillagj�sl�s vesz�lyei

L�thattuk, hogy az asztrol�gust a meg�rz�sekre hagyatkoz�s tudva vagy tudatlanul is szelleml�nyek befoly�sa al� vonhatja. Itt nemcsak a kev�s profi csillagj�s vesz�lyeztetett, hanem mindenki, aki egy k�nyv elolvas�sa ut�n ak�r csak a saj�t horoszk�pj�t igyekszik fel�rni �s megfejteni jelent�s�t. A csillagj�sl�s elfogad�j�t mindaz fenyegeti, ami az. oldalon le�rva tal�lhat� a j�sl�sokkal �ltal�nosan foglalkoz� r�szben.