J�sl�s

Vagy j�vend�mond�s, j�vend�l�s. A J�SL�S sz� eredet�r�l l�sd a Javas sz�t, amelynek �sszevont j�s alakja a j�v� titkaiba bel�t� s azokat el�re megmondani tud� egy�nt jelent, vagy legal�bb olyant, aki valami var�zsl�s utj�n bizonyos jelekb�l a bek�vetkezend� dolgokat ki tudja olvasni. A J�sl�sba vetett hit v�gs� elemz�s�ben az animizmus , k�zelebbr�l pedig a holtak tisztelet�nek egyik legsziv�sabb �let� sarjad�ka s a babon�s l�lekbe vert m�ly gy�kereinek az a naiv emberi vil�gfelfog�s nyujt t�pl�l�kot, amely szerint az ember sors�t szem�lyes akarattal �s hajlamokkal int�z� fels�bb hatalmak e sorsnak leleplez�s�re is k�sztethet�k, ha a kell� m�don vallatj�k �ket. A J. legr�gibb feljegyz�s� p�ld�i, min�k az �tastementom endori boszork�nya (Sam. I. 28.) �s az Odisszei�ban a h�s alvil�gi utja, hogy csak a legismertebbeket id�zz�k a jellemz�k k�z�l, arra vallanak, hogy a j�vend� titkaiba val� bel�t�s a leg�ltal�nosabb �s legr�gibb hiedelem szerint a megholtak lelkeinek felid�z�se �ltal nyerhet� meg. Innen a nekromantia nagy szerepe a var�zsl�sban egy�ltal�n, kiv�lt pedig a J�sl�sban k�s�bb is, s�t m�g napjaink divatosb babon�i k�zt a spiritiszt�k mutatv�nyaiban. A J�sl�s egy�b nagyon elterjedt f�bb nemei is k�zvetett vagy k�zvetlen �sszef�gg�sben �llnak a holtak kultusz�val, legm�lyebb alapjukban pedig az ennek is gy�ker��l szolg�l� animizmussal, amint azt a k�l�nf�le J�s�llatok, a Csillagj�sl�s, Sorsvet�s, Or�kulumok cikkei r�szletesebben igazolj�k. Itt �ltal�noss�gban csak annyit, hogy a J�sl�s kezdetleges animisztikus �s fetisisztikus alapj�r�l a vall�sos fejl�d�s csendes utj�n el�bb a politeizmus rendszer�be ill� azon alakj�ig emelkedik, ahol legteljesebb vir�gj�ban az �kori g�r�g n�pn�l tal�ljuk. Majd innen is feljebb jutva, az egyisten�s�g keret�ben is helyet tud mag�nak szor�tani, amint azt az �testamentomi pr�f�t�k, Krisztus �s a kereszt�ny szentek j�slatainak sz�mos p�ld�i igazolj�k. S�t a tudom�ny �larc�t felv�ve, m�g ott is tov�bb �l�sk�dik, ahol a pozitiv vall�stanaiba vetett hit ugyan m�r megrend�lt, a babona �r�kk� kiapadhatatlan forr�sa azonban m�g mindig oltogatni ig�rkezik az emberi l�leknek term�szetf�l�tti ismeretre �th�toz� szomjus�g�t.

A j�sl�s t�rt�nelme

K�n�ban a j�sl�s az r�gm�ltt�l kezdve napjainkig igen nagy jelent�s�ggel b�r. A j�sl�s vonatkoz� legkor�bbi eml�kek K�na ter�let�n m�r a felt�rt neolit kori kult�r�kb�l is ismert, de bizony�that�an a k�nai j�sl�s els� eml�kei a Shan-Yin-dinasztia idej�r�l, az i. e. II. �vezred k�zep�r�l sz�rmaznak. Ekkor a j�sl� szertart�sok l�nyege az volt, hogy egy k�l�n kidolgozott �s nagyon bonyolult r�tus r�v�n a j�s az istens�gt�l, mindenekel�tt Shangdi-t�l v�laszt v�rt azokra a k�rd�sekre, amelyek a t�rzsbelieket �lland�an foglalkoztatt�k (pl. id�j�r�s, h�bor� kimenetele, vad�szat eredm�nyess�ge, term�s min�s�ge stb.). A szertart�shoz egy �llat, rendszerint valamilyen pat�s (b�r�ny, szarvas) lapockacsontj�t vagy egy tekn�s hasi p�nc�lj�t haszn�lt�k. A j�s szigor�an el��rt rendben t�bb m�lyed�st k�sz�tett a csonton, majd r� karcolta az istenhez vagy az �s�kh�z int�zett k�rd�st. A k�rd�st �ltal�ban �gy fogalmazt�k meg, hogy egy�rtelm� v�laszt lehessen r� adni (igent vagy nemet). Ezt k�vet�en egy felmeleg�tett bronzrudacsk�val ki�gett�k a csonton vagy p�nc�lon el�z�leg elk�sz�tett m�lyed�seket, majd a t�loldalon keletkezett reped�sekb�l a j�s, vagy maga a fejedelem �rtelmezte a j�slatot, �s az eredm�nyt a k�rd�s mellet r�gz�tett�k. Ezeket h�vjuk ma j�sl� csontoknak, amelyek egyben a k�nai �r�s els� eml�kei is. A lapockacsont-j�sl�s tudom�nyos neve: scapulomantia. A Zhou-kor idej�n is jelent�s szerepe volt a j�sl�snak. Ekkor m�r a tekn�sp�nc�l mellett a cickafark (Achillea millefolium) is megjelenik a j�s eszk�z�k k�z�tt. Az �kori K�n�ban sz�les k�rben elterjedt volt az �lomfejt�s (�lom). Id�vel a j�sl�s gyakorlata t�k�letesedett, a j�sok �jabb �s �jabb eszk�z�ket, csillagj�sl�si (asztrol�gia) t�bl�kat alkalmaztak. Az �korban jelent meg a nagy karriert befutott f�ldj�sl�s (fengshui) vagy geomantia is, m�vel�i gondosan kidolgozt�k annak elm�let�t, hogy hol �s mikor, kinek �s milyen f�ldeken szabad vagy kell h�zat, templomot, s�reml�ket vagy �rtornyot �p�tenie. Szab�lyozt�k ezenk�v�l az �p�tm�nyek m�reteit, form�j�t, magass�g�t, az ablakok �s ajt�k ir�ny�t, s�t az �p�tkez�s megkezd�s�nek napj�t is. Az �korba ny�lnak vissza a gy�kerei az arcvon�sokb�l t�rt�n� j�sl�snak (xiang) is, a fiziogn�mi�nak. A j�sl�s legr�gibb �s legjelent�sebb szakk�nyve a V�ltoz�sok K�nyve (Yijing), amely a yin �s yang er�k v�ltakoz�s�nak felhaszn�l�sb�l �p�tette ki rendszer�t, �s a trigrammokb�l �ll� hatvann�gy j�sjel az �let szinte minden dolg�ra vonatkoz�an tan�ccsal szolg�l. A csillagokb�l t�rt�n� j�sl�s K�n�ban mindv�gig a legfontosabb j�sl�s egyik�nek sz�m�tott. A taoist�k (taoizmus) �ri�si anyagot halmoztak fel a csillag�szat �s az asztrol�gia tekintet�ben, rendszerezt�k azokat �s csillag�szati t�rk�peket, csillagkatal�gusokat, horoszk�pokat stb. k�sz�tettek. Sok-sok j�sk�nyv, csillag�szati napt�r, m�gikus �s j�spraktik�kr�l �rott k�zik�nyv fontos eszk�z lett a hivat�sos taoista j�sok, j�vend�mond�k �s r�olvasok kez�ben. A taoist�kn�l a j�sl�s szorosan �sszefon�dott a m�gi�val. A j�sl�s �pp�gy mindig �thatotta a n�p mindennapi �let�t a sz�let�st�l a hal�lig, mint az uralkod� k�zvetlen k�rnyezet��t. Emellett mindig, mindenben (term�szeti jelens�gek, v�ratlan esem�nyek stb.) k�pesek voltak j� �s rossz el�jeleket felfedezni, amely kihat�ssal van �let�kre, sorsukra.

K�rtyavet�s t�rt�nelme:

A Symbolon k�rtya archetipikus k�pekben megjelen�tett asztrol�giai seg�ts�g, ter�pia, medit�ci�s j�t�k, esetleg sz�rakoz�s lehet egyben. A k�rty�k a tizenk�t asztrol�giai �llat�vi jegyet tizenk�t szerepszem�lyis�gk�nt jelen�tik meg, amelyek ugyan�gy �lnek benn�nk, mint a szerepl�k a sz�npadon. Soksz�n� kapcsolatban �llhatnak egym�ssal, t�bbf�le arcot (vagy �larcot) �lthetnek, m�s �s m�s a szerep�k. Amikor asztrol�giai m�dszerekkel szeretn�nk el�bbre l�pni az �nismeretben, eszk�z�nk a horoszk�p, benne bolyg�k, jegyek, h�zak. A Symbolon k�rty�k seg�ts�g�vel egyszerre �rtelmezhetj�k ezek kapcsolatait, �s az el�nk t�rul� k�peken kereszt�l meg�rtj�k, milyen t�rt�net r�szei vagyunk. Carl Gustav Jung, sv�jci pszichoanalitikus alkotta meg a pszichol�gi�ban azokat az elm�leteket, amelyek napjainkig is seg�tik meg�rteni tudatalattink rezd�l�seit. Jung form�lta meg a tizenk�t archet�pus rendszer�t. A szinkronicit�s az a szeml�let, amely a v�letlenszer�s�get elismeri ugyan, de ezzel egy�tt a t�rt�n�seknek j� okot tulajdon�t: bizonyos magasabbrend� rendszer figyelhet� meg a vil�gon mindenben. Eszerint m�k�dik minden olyan j�sl�sra haszn�lt k�drendszer, mint a Ji-King, a Tarot k�rtya, vagy a Symbolon - a v�laszt k�r� kapcsolatot k�r a mindens�ghez, hogy annak egy kicsi r�sz�r�l t�j�koztat�st kapjon. B�rmilyen rendszert alkalmaz a tan�csk�r� (j�l), v�g�lis ugyanahhoz a v�laszhoz jut el.

Ahogyan a mitol�gia tartja: "Egyszer volt, hol nem volt, a teremt�s kezdet�n volt egyszer egy ember... Ennek az embernek eredetileg k�t feje, n�gy l�ba �s n�gy karja volt, megteremtett form�j�ban, boldogs�gban �lt. �m v�tkezett, ez�rt Zeusz haragj�ban nagyot s�jtott r�, �s sz�thasadt r�szeit a vil�gban sz�tsz�rta. Az�ta is keresi, hogyan eg�sz�lhetne ki, hi�nyz� r�sz�t mik�ppen tal�lhatn� meg..." A Symbolon sz� (Sym=egy�tt, ballein=vetni, "�sszevetett") egyszerre jelent sz�tt�rt t�rgyat �s azt a tev�kenys�get, ahogyan ezek keres�s�re indulunk. �gy lehet meg�rteni, hogy amikor egy bizonyos tulajdons�g esetleg nincsen meg benn�nk, emberi kapcsolatainkban akk�nt eg�sz�l�nk ki, ahogyan partnerre, t�rsra, szerelemre, h�zast�rsra tal�lunk. Amikor az ember megtal�lja p�rj�t, kieg�sz�l: bez�rta "symbolonj�t", boldog lesz, �sszekapcsol�dik.

A sz�let�si horoszk�p (radix k�plet) "kirakhat�" Symbolon k�rty�kkal olyan m�don, hogy az alapvet� anal�gi�k k�pekk�nt jelenjenek meg: a horoszk�pot felrajzolva, a bolyg�k hely�re �ll�tjuk a nagy szerepszem�lyis�geket, az aspektusokat a kis szerepszem�lyis�gek jelen�tik meg. �jra lehet �rtelmezni a horoszk�pot, ha a jegyeket a bolyg�kkal hozzuk �sszef�gg�sbe, vagy �ppen az �letfeladat szerinti id�s�kon keres�nk v�laszt k�rd�s�nkre: medit�ci�s k�rty�t h�zunk, tranzitokat �rtelmez�nk. Tanul�shoz akk�nt alkalmasak a sz�nes k�rty�k, ahogyan k�pekben l�tjuk megjelenni az elvont t�rv�nyeket - gondoljunk Morin de Villefranche egy t�tel�re, az anal�gi�kra az uralmi- �s f�nysz�gkapcsolatokban. Ter�pi�s j�t�kkor a k�rty�k elvezetik az ember lelk�t arra az �tra, ahol �ppen elr�vednival�ja akad: ekkor a horoszk�p nem tudom�ny m�r, hanem m�v�szet - egy sz�nes medit�ci�s mandala mes�l az eml�keznival� ezeregy m�ltb�li �lomr�l.